A Dunántúl nagy tájegységei

A mai órán elkezdjük Magyarország nagy tájainak néprajzi megismerését. Először a Dunántúl nagy tájegységeit ismerjük meg. Tankönyvben a 96.-101. oldalon található. Kérem elolvasni a szöveget és a vázlatot.
Házi feladat:munkafüzet:30.oldal 1, 31.oldal 3,

-   - A Dunántúl inkább dombos, mint hegyes vidékének közepén helyezkedik el a legnagyobb magyarországi tó, a hetven kilométer hosszú Balaton.

-         -  Göcsej az ország délnyugati szögletében található. Egykor a lakosság fő foglalkozása az állattartás és földművelés volt, azon belül a hajdinatermelés, a szőlőművelés volt. A falvak egy része irtáson települt, és egy-egy ilyen házcsoportot szeg-nek neveznek (pl. Kustánszeg). A családok régebben nem oszlottak szét, hanem a nagycsalád jellegzetes formájában egy telken vagy egymás közelében laktak.

-         -  A szomszédos Hetés 18 faluja Göcsejtől délnyugatra terül el, nagyjából a fentiekhez hasonló földrajzi környezetben.

-          - Az Őrség alsó része a Zala és Kerka folyócskák völgyében meghúzódó 18 falut fogja össze. Lakói, mint a nevükből is látszik, a középkori határőrök utódai. Erdők közé települtek, családonként egy-egy szert alakítva ki, melyek kisebb falvakká nőttek. Szántóföldek, gyümölcsösök, legelők közötti elszórt települések különleges kedvességet kölcsönöznek a tájnak.

-         -  A hanságiak mocsaras, lápos területen éltek, halászat, vadászat, a nád és gyékény háziiparszerű feldolgozása, tőzegkitermelés volt az állattartás mellett fő foglalkozásuk. Mocsarak lecsapolása után földművelés.

-         - A rábaköziek a Rába és Rábca közti sík vidék falvait lakják. A vidék jellegzetes központi mezővárosa Kapuvár. A Rába jobb partján két hegyvonulat húzódik, az egyik a Kemeneshát, és ettől északra a Sukoró emelkedik ki.

-        -  A szigetköziek a Nagy-Duna és a Mosoni-Duna-ág által bezárt szigeten élnek.

-       -   A Balaton-felvidék sűrűn települt falvai egészen a víz partjáig lenyúlnak. A mediterrán hatású táj vulkáni talajú hegyoldalain sok szőlő és borászat található, a halászat pedig régen a lakosság jelentős részének megélhetését biztosította.

-         -   Átkelve a Balatonon Somogyországba érünk, melynek Balaton felé eső részét Külső-, a Dráva felé elterülőt pedig Belső-Somogynak mondják. A lakosság életmódját korábban az állattartás határozta meg. A Kaposvártól délre elterülő Zselicségben a kanászok faragták a legszebb tárgyakat. A táj gazdag és változatos népviselete, fehér és színes hímzései messze földön ismertek.

-        -  Az ormánsági településeket Baranya megye délnyugati sarkában, a Dráva és az Okor folyó között találjuk. Vizes, mocsaras terület volt egykor, a víz miatt házaikat hatalmas talpfákra építették, a falakat sövényből fonták, és sárral tapasztották. Halászattal, állattartással, majd egyre inkább földműveléssel foglalkoztak.

-         -- A Duna közelében, Tolna megyében elterülő Sárköz. A vízközi életet a múlt század árvízmentesítései után a földművelés váltotta fel. Nagy múltú szőttesei, fekete alapon fehérrel varrt hímzései, a múlt század második felében voltak jellemzőek.