Háromváros és Kelet-Magyarország értékei

A mai órán folytatjuk a történelmi Magyarország nagy tájainak néprajzi megismerését. Most a Háromváros és Kelet-Magyarország nagy tájegységeit ismerjük meg. Tankönyvben a 107.-110. oldalon található. Kérem elolvasni a tankönyv szövegét és a vázlatot.

Házi feladat: munkafüzet:34. oldal 1, 2, 3,

1, A Duna–Tisza közén ilyen a szorosan összetartozó „háromváros”: Cegléd, Nagykörös és Kecskemét.

-          - Itt a jómódú parasztság, a mellettük élő cselédség és a kézművesek, kereskedők együttélése valósult meg. Belterjes gazdálkodás, mely főleg zöldség-, gyümölcs- és szőlőművelésre koncentrálódott.

-         -  A térség lakosainak zöme református.

-         -  Cegléden megfordult Dózsa György és Kossuth Lajos, Nagykőrösön jelentős néprajzi, történelmi és építészeti emlékek vannak, Kecskemét a „hírös város”, a Duna-Tisza közének legjelentősebb települése, mezőgazdasági és ipari központ. Itt született Kodály Zoltán, és Katona József.

2, Békés, ahol a többségi magyarság románokkal, szlovákokkal és németekkel élt együtt. 

- Kialakult népi kultúrája, gazdag népművészete.

-         -- Napraforgó, gabona, burgonya termesztés,

-          - Gyula híres fürdőváros, híres téglavára is

3, A Tiszántúl legnagyobb mocsaras-lapos területét Sárrétnek nevezik.

-Két részét különböztetjük meg, az egyik a Nagysárrét Bihar megyében a Berettyó folyó környékén, a másik a Kissárrét a Körösök mellékén, már inkább Békés megyében.

- A lakosság fő foglalkozása halászat, vadászat, réti állattartás, nád és gyékény feldolgozása. A lecsapolás után itt is a földművelés vált uralkodóvá.

4, A nyírségiek és rétköziek életét a Tisza áradásai és az egész éven át megmaradó mocsarak alakították.

-          - Földművelés a víz miatt csak a kisebb-nagyobb szigeteken volt lehetséges. A régóta termelt káposzta mellett itt hamar meghonosodott a burgonya és a napraforgó, dohány.

5, Bodrogköz, ahol a Bodrog–Latorca–Tisza szigetében ( Sárospatak) csaknem ötven települést nagyjából azonos műveltség tartott egybe. 

- A nagy családi szervezet, gazdag szőttesművészete, változatos hitvilága, meséi és mondái érdemelnek különösképpen említést.

-         -  A Tisza jobb partján Tokaj és Tiszadob között húzódnak meg a Taktaköz települései, melyeknek egykori kultúrája az előbbiekhez sokban hasonlít.

-        -  A Tiszahát, Szamoshát, az előbbi a Tiszától északra, az utóbbi a Szamos jobb oldalának síkságát foglalja magába. 

-   - Nagy kiterjedésű ártéri tölgyes, bükkös erdőkben hatalmas sertésnyájak híztak.

-  -  A fából szekereket, szerszámokat készítettek. Szőtteseik, hímzéseik, egyszerű népviseletük, gazdag folklórhagyományaik szinte napjainkig életben maradtak.