Erdély

Erdély

A mai órán folytatjuk a történelmi Magyarország nagy tájainak néprajzi megismerését . Most Erdély és Partium  nagy tájegységeit ismerjük meg. Tankönyvben a 117.-121. oldalon található. Kérem elolvasni a tankönyv szövegét és a vázlatot.

Házi feladat: munkafüzet:37. oldal 1, 39.oldal 7, Határidő legkésőbb szerda este

1.      Erdély neve erdőn túli területre utal, a XII. századtól így emlegetik ezt a vidéket, mert hatalmas erdők választották el az Alföldtől.

2.      a XVI. századtól 1848-ig Magyarország egyik önálló részévé vált.

3.      Nyugati tájait e korban Partiumnak nevezték, ez az erdélyi fejedelem fennhatósága alá tartozott, de nem volt része Erdélynek.

4.      Érmellék még a Bihari-síkság része, szőlőművelés. Szilágyság dombvidék Erdély nyugati felében van.

5.      Kalotaszeg Kolozsvártól nyugatra, a Bihari-havasokig húzódik, a Kalota, a Sebes-Körös és a Nádas-patak mentén. Kalotaszeg mintegy 35–40 faluból áll, központja a legnagyobb település, Bánffyhunyad.

6.      Mezőség Erdély középső, enyhén dombos területe. Települései: Borsa völgye néhány magyar faluja, Szék, gazdag és ma is élő énekes tánckultúrája ismert. Kolozsmonostor, Szamosfalva, Torockó és Torockószentgyörgy az egykori Torda megyében is magyar lakosságú.

7.      Erdély legnagyobb magyar etnikai csoportját a székelyek alkotják. Nagyobb részük a Keleti-Kárpátokban él. Nevük és eredetük egyaránt vitatott. A legújabb kutatások szerint a XI–XII. században Magyarország nyugati határszéléről vándorolva, mint határőrök szállták meg mai hazájukat, hogy a keleti határokat a kun és besenyő támadások elől megvédelmezzék.

8.      A székelységen belül az egykori katonai közigazgatás úgynevezett székeket hozott létre:

9.        - Udvarhelyszéket anyaszéknek is nevezik, lakossága nagyobbrészt református és unitárius.

-          Csíkszék katolikus, míg Háromszék – mely Kézdi-, Orbai- és Sepsiszékből tevődik össze – lakossága református és katolikus.

10.   A székelyek népi műveltsége, és nyelve alapjaiban és fő vonásaiban azonos a magyarokéval, történetük, elzártságuk következtében számos régiséget őriztek meg, és földrajzi környezetük befolyásolta kultúrájuk alakulását. Életmódjukat három szóval lehet jellemezni: erdő, havasi pásztorkodás, földművelés.

11.  Szomszédok, rokonok és barátok segítségével fából építik házaikat, csűrjeiket. Fa faragványaik közül kiemelkednek a székely kapuk és a temetők fejfái. A faragásokon kívül nagy szerepet kapnak díszítőművészetükben a szőttesek, varrottasok. Viseletük székenként különbözteti meg őket.

12.  A havasi állattartásban egykor a ló és a szarvasmarha játszotta a fő szerepet, újabban elsősorban juhokat tartanak. Földművelésre a Csíki-, a Gyergyói-, a Háromszéki-medence alkalmas. A faragásokon kívül nagy szerepet kapnak díszítőművészetükben a szőttesek, varrottasok. Viseletük székenként különbözteti meg őket.

13.  Népdalaik, népballadáik a népmesék, a mondák különböző fajtái a paraszti összejöveteleken máig is kedveltek. Énekes és hangszeres népzenéjük a múltra utal, mint táncaik.

14.  A Kárpátokon túl, Moldovában élő magyarokat csángónak nevezik, akik a középkorban, többségükben Észak-Erdélyből vándoroltak ide. Népköltészetük, népzenéjük, táncaik nemegyszer középkori formában maradtak ránk.

Erdély és a pirossal határolt rész Románia eredeti területe

Erdély